Díjugratássyniart

Díjugratás

Az egyik leglátványosabb és legismertebb lovassport a díjugratás, amelynek alapjai a vadászlovaglásra és a tereplovaglásra vezethetők vissza. Nyugat-Európában a XIX. században nagy népszerűségnek örvendett a lóháton kutyafalkával űzött vadászat széleskörű elterjedése. A vadászat során fontos szempont volt a lovak megfelelő képessége és kiképzése, hiszen sokszor kényszerültek a természetes akadályok átugrására. Ennek a megfelelő kiképzésnek az igénye hozta létre azt a díjugrató sportot, amelyet később már versenyek is követtek. Az első magasugró és távolugró lovasversenyt 1864-ben Írországban, Dublinban rendezték meg, amelynek célja a vadászlovak kipróbálása volt.

A mai versenyek a ló ugrókészségét, képességét, ügyességét és engedelmességét, valamint a versenyző lovas tudását teszik próbára. A díjugrató versenyeken a versenyzőt és a lovat különbözőképpen megépített akadálypályán bírálják, illetve értékelik. A pálya nehézségi fokát meghatározza a pálya vonalvezetése, az akadályok egymástól mért távolsága és az egyes akadályok magassága. A különböző verhető akadályok (meredek, oxer, triple barre, kőfal, kettes- és hármas ugrás) magassága általában 100 és 160 centiméter között változik. Az akadályok egymástól mért távolsága, az átlagos természetes vágtaugrás-hossz egészszámú, vagy törtszámú többszöröse lehet, ami sokszor hibázásra készteti a lovast vagy a lovat.

A pálya vonalvezetése, a fordulatok száma és jellege, az akadályok sorrendje, az ugrások (erőkifejtések) száma jelentősen befolyásolja a teljesítmény alakulását. A pályán többnyire 12-15 akadályt helyeznek el, melyek között általában megtalálhatók az összetett akadályok (kettes- és hármas ugrás), valamint a kőfal és a vizes akadály (vizesárok). A sikerességet befolyásoló tényező lehet a pálya hossza, az akadályok (erőkifejtések-ugrások) száma, valamint az iram (m/perc), amely a pálya alapidőn belüli teljesítése szempontjából fontos. A cél az, hogy a legrugalmasabb, a legjobban idomított ló és a legügyesebb, legfegyelmezettebb lovas nyerje meg a versenyt. A versenyt a pályán a legkevesebb verőhibával rendelkező, vagy hibátlan és a legrövidebb idő alatt teljesítő lovas nyeri.

A hibátlan és a szintidőn belül teljesítő lovasok között – általában rövidített pályán – újralovaglásra, ún. összevetésre kerül sor a végső sorrend eldöntése céljából, ahol a hibapontok (verőhibák) és az időteljesítmény együttes értékelése dönti el a helyezések alakulását. Az ugróversenyeknek igen sok változata (a ló és lovas képzettsége szerinti kategóriák, vadászugratás, kitartásos ugratás, egyéni- és csoportversenyek) alakult ki. Az ugróversenyek a lovassport legnépszerűbb versenyei. Ebben a szakágban találjuk a legnagyobb számú versenyzőt.

Forrás: tankonyvtar.hu